Második nap, hogy a párom távol maradni kényszerül.

A kísérletünk lényege, hogy a mindennapos szeretkezésekkel, javítsunk kapcsolatunkon, javítsunk a szexualitáshoz való hozzáállásomon, megszeressem azt, és ne csak ímmel-ámmal akarjam művelni akkor, mikor a hormonszintem már az egekben van. Szóval hozzá kell szoknom, hogy ami jó, azt akarjam is csinálni!

Hozzászokni…             

Erről eszembe jutott, hogy kiskoromban, mennyire nem szerettem fogat mosni. Melyik gyermek az, aki szeret. Én is, ha lehetett, akkor elmismásoltam. Aztán nagyobbacska lettem, és rá kellett jönnöm, hogy de, ez igenis fontos dolog. Rávettem magam, hogy minden reggel, és este megmossam a fogamat. Voltak nehezebb időszakok, eléggé akaródzott a kihagyás, de nem tettem. Mígnem arra eszméltem, hogy nem tudok lefeküdni anélkül, hogy megmosnám a fogamat. Előfordult, hogy holt fáradtan csak bezuhantam az ágya, és nem tudtam elaludni. Muszáj volt felkelnem és megmosni a fogamat, mert anélkül, nem éreztem jól magam. Hozzászoktam. Egy olyan dologhoz, melyet azelőtt nem szerettem csinálni.

Az a gondolat ütötte fel magát a fejemben, hogy ugyanez működhet a szexhez való hozzáállásommal is. Hiába jó az, ami történik, valahogy mégsem kívántam eddig gyakran művelni. Gondolatban persze igen, de a megvalósításig nem tudtam eljutni. El van zárva bennem valahol jó mélyen, és nem tud kitörni. Úgy gondolom, ha kellő ideig gyakorlunk, akkor, mint a fogmosásba, ebbe is belejövök. :9

Éppen ebből a gondolatmenetből kiindulva döntöttem úgy, hogy „szoktatom” magam és párom jelenléte híján, önnönmagamnak örömet szerezve gyakorlok.

Volt már máskor is ilyen a kapcsolatunk történelmében, de valahogy mindig féltem, hogy esetleg, ha másnap jön, akkor kevésbé fogom kívánni a vele való együttlétet. Mondhatni bűntudatom volt miatta.  

Sőt, valószínűleg ez, jó mélyen mennem van, hiszen fiatalkorom minden magányos örömszerzése után bűntudatom volt. Olyat csináltam, a mit nem szabad, „bűn”.

Azt gondolom, bőven lesz mit feloldani bennem. De talán az, hogy mindezeket felismertem, már félút a javulás felé.