Sok, eget rengető igazságot egyelőre nem tudok még nyújtani. Nagyon gyerekcipőben jár még a kísérletünk. Három egymás utáni napon is összebújtunk. Volt már ilyen a történelmünkben, ez nem újdonság. Leszámítva, hogy talán az elmúlt évet visszanézve, ilyen nem sűrűn fordult elő.

Kicsit furcsállottam is magamon, hogy nem éreztem úgy, hogy most inkább aludnék. Nem volt bennem nagy vágyakozás az összebújás iránt, de volt. Lehet, hogy ez köszönhető annak is, hogy napközben, ahogy szedtem össze a gondolataimat az előző nap eseményeiről, sikerült picit hangulatba jönnöm. Igyekeztem odafigyelni, hogy ma se legyünk sablonosak, és azt hiszem sikerült is meglepnem (pozitívan) a páromat. Viszont ma sem ment zökkenőmentesen a dolog részemről, volt kicsi „erőlködés”, de közel sem annyi, mint tegnap. Könnyebben át tudtam adni magamat az eseményeknek.

Kicsit félek azoktól a napoktól, mikor tényleg úgy érzem majd, hogy inkább aludnék. Fárasztóan telnek a napok, mindig rohanás van valami miatt, sosem tudom utolérni magamat. Munka, suli, utána rohanás a gyerekekkel különórákra, bevásárlás, házimunka (már amennyi belefér – általában azzal vagyok a legjobban elmaradva), tanulás otthon, ha kell még, vacsora, esti lefektetési procedúra. Bár azt hiszem, ezeket nem kell külön kifejtenem, hisz sokan járhatnak még hasonló cipőben, mint én. Hááát, majd meglátjuk.

Mindeközben újabb gondolat ütötte fel bennem a fejét. Annyi sok cikk, blog foglalkozik a neten a szex jótékony hatásaival, melyet ilyen, meg olyan nagy tudósok, csoportok állapítottak meg. Arra gondoltam, ha már úgyis önkéntes egy éves „szex maratonba” kezdtünk, akkor saját bőrünkön is ellenőrizhetjük ezeket a jótékony hatásokat. ;)